home
***
CD-ROM
|
disk
|
FTP
|
other
***
search
/
Chip 1996 April
/
CHIP 1996 aprilis (CD06).zip
/
CHIP_CD06.ISO
/
hypertxt.arj
/
9411
/
PANNX.CD
< prev
next >
Wrap
Text File
|
1994-11-27
|
11KB
|
185 lines
@VInformatika az önkormányzatoknál@N
@VPillanatfelvétel@N
Bizonyára minden felelôs informatikus szeretne a maga
területén megalapozott, hoszzútávú megoldásokat
kialakítani; a változó szoftver- és hardverkörnyzet,
nemkülönben a gazdasági szabályzók alakulása azonban idôrôl
idôre -- az ilyen procedúrák minden ismert nehézségével
együtt is -- az alkalmazások megújítására ösztönöz .
Az informatikai környezet viszonylag gyors avulása
különösen érzékeny probléma az olyan non-profit jellegû
szervezeteknél, mint amilyenek például az önkormányzatok,
hiszen ezek jövedelempótló képessége szükségszerûen elmarad
a profitábilis vállalkozásoké mögött. Mûködésük azonban
közös ügyet szolgál -- segélyezés, nyilvántartás, a közös
vagyon szakszerû kezelése --, ezért valamennyiünk érdeke,
hogy a folyó ügyek a lehetô legprecízebben és gyorsan
intézôdjenek. Természetesen napjaink forráshiányos
viszonyai között nem mellékes szempont az sem, hogy az
önkormányzati funkciók végsô soron ellátása mennyibe kerül.
A legtöbb önkormányzati feladat tulajdonképpen jól
támogatható lenne számítástechnikai eszközökkel, szinte
kiált ilyen rendszerek után, és ez költségtakarékosság
szempontjából is lényeges volna, azonban részben anyagi,
részben szemléleti okoknál fogva mostanáig nem nagyon
születtek korszerûnek mondható, a szervezet egész mûködését
átfogó informatikai megoldások. Része lehetett ebben a
hazai számítástechnikai vállalkozások viszonylagos
érdektelenségének is, azonban mostanában úgy tûnik
megmozdult valami.
Az önkormányzatok informatikai támogatásának célkitûzését
megvalósító Pannon-X KFT. ügyvezetôjével, @KSzluha@N
@KMártonnal@N beszélgettünk a terület sajátosságairól.
@VCHIP:@N Mióta tevékenykednek az önkormányzati területten,
és milyen kapcsolatot sikerült kialakítaniuk ezzel a
szakmával?
@VSzluha:@N Hozzávetôlegesen két éve foglalkozunk
önkormányzati problémák megoldásával, szemben néhány
kollégával, akik akár több évtizede is ezen a piacon
tevékenykednek. Azt követôen, hogy elkezdtünk az
önkormányzati rendszerekkel foglalkozni rögtön igyekeztünk
felvenni a kapcsolatot hazai -- a területen vezetô
szaktekintélynek számító -- intézményekkel, cégekkel (pl.
Ållamigazgatási Fôiskola, PSZF, Lónyai és tsa.), és ezzel
párhuzamosan, helyzetünkbôl adódóan igen hamar kapcsolatot
építettünk ki olyan külföldi cégekkel, amelyek például a
stockholmi és a tel-avivi önkormányzatoknak készítenek
rendszereket. Elmondhatom, hogy az Onyx Kft.-hez fûzôdô
szálak úgymond rokoninak mondhatók, így információval
bírunk az önkormányzati területen mûködô összes nemzetközi
és hazai cégrôl.
Mint független informatikai cég, amely az önkormányzati
területen vállalkozik, természetesen más szempontból látjuk
a piac helyzetét és problémáit, mint maguk az
önkományzatok. Addig, amíg ôk a külföldi tapasztalatokat a
társönkormányzatoktól szerzik, addig mi elsôsorban azoktól
a nyugat-európai fejlesztô vállalkozásoktól, akik évek óta
oldanak meg problémákat ezen a területen.
@VCHIP:@N A külföldi cégekkel történô együttmûködés
fényében hogyan látja a hazai önkormányzatok mûködését?
@VSzluha:@N Egyetértve a külföldi kollégákkal az
önkormányzati költségvetés két logikai területre bontható:
egyik terület a közintézmények, közüzemek üzemeltetésével
kapcsolatos kiadások (bér, mûködési költségek stb.), míg a
másik a fejlesztési költségek. Az arányok sokszor
megdöbbentôek, például egy közel 80000 lélekszámú városban
3500 millió a mûködési és 200 millió a fejlesztési költség.
Tekintve, hogy az intézmények költségvetése egyébként is
feszített, a fejlesztési költséget kezdi a közgyûlés
csinosítani. Errôl sokszor Parkinson törvénye jut eszembe,
ahol az atomerômû felépítését egy perc alatt jóváhagyják
(ki látja azt át?), és a bicikli-tároló létesítésérôl
órákig vitatkoznak.
Természetesen az informatikai keret is a ""bicikli-tároló"
költségkeretébe esik. Ha innen nézzük a problémát, logikus
lenne egy olyan informatikai rendszer alkalmazása, amely
jelen esetben a három és félmilliárdos kiadásokat segítené
csökkenteni. Ismereteink szerint még senki nem mondta,
hogy bevezetett egy olyan rendszert, amely a közüzemek,
közintézmények mûködési költségeinek öt százalékos
csökkentése mellett változatlan intézményi mûködési
hatékonyságot ért el. Ez persze többek között informatikai
know-how kérdése is. Gondoljuk csak el, hogy a három és
félmilliárdból ha sikerül öt százalákot megtakarítani
(persze nem a pedagógusok bérébôl), az százhetvenöt milliót
jelent. Mi változatlanul hiszünk abban, hogy csak akad egy
olyan önkormányzat, amelyik egyszer hozzá mer nyúlni az
""atomerômû" költségvetéséhez..., és akkor mi ott
szeretnénk lenni a svéd kollégákkal együtt.
Visszatérve az eredeti kérdésre, azt tapasztaltuk, hogy a
külföldi cégek elsôsorban az önkormányzat hatékonyságának
növelésében érdekeltek, ehhez szállítanak know-how-t és
csak másodsorban koncentrálnak azokra a rendszerekre,
amelyek a magyar önkormányzatoknál népszerûek. Nyilván meg
kell említenünk, hogy ezen külföldi önkormányzatok anyagi
lehetôségei sokkal nagyobbak a hazaiaknál. Åtlagosan egy
külföldi városháza hat-hét százalékot költ a teljes
költségvetésbôl informatikára. Ez a magyar példavárosunkban
kétszázhatvan millió forint lenne, ezzel szemben a tavalyi
év négymillió (!!!) forintot engedélyezett ennél az
önkormányzatnál. Persze ha a kétszázhatvan millió lenne
megszavazva, vajon növekedne-e az önkormányzat mûködési
hatékonysága?
@VCHIP:@N Informatikai szempontból az önkormányzati
területen milyen feltételeket talál ma egy vállalkozó?
@VSzluha:@N Mint köztudott, nincs két egyforma
önkormányzat, s ennek megfelelôen vannak olyan
önkormányzatok, ahol 286-os gépeken kell a feladatokat
megoldani, míg máshol komoly, például Sun, IBM RS/6000
gépek vannak. Az átfogó informatikai megoldások bevezetését
a 3600 önkormányzatból jó ha öt megengedheti magának, de
persze a többieknek is meg kell oldaniuk problémáikat.
Ennek megfelelôen aki egységesen kíván fellépni az
önkormányzatoknál, s nem csak arra a néhány PHARE tenderre
számít, fontos, hogy olyan technológiát képviseljen, amely
lehetôvé teszi ennek a szakmai- és eszközsokrétûségnek a
figyelembevételét, s persze nem zárja ki magát az
integrált, nagyobb projectekbôl sem. Ilyen technológiák
kizárólag azok a gép- és adatbáziskezelô független
fejlesztô/futtató környezetek, amelyek biztosítják, hogy
egy vagyonkataszter rendszer elérhetô legyen egy
kistelepülés számára is, máshol pedig egy térinformatikai
rendszerhez integráltan szolgáltassa az adatokat például
Oracle formátumban. Kiemelten fontos szempontok az
önkormányzati területen, hogy a technológia könnyen
megtanulható legyen, s természetesen a rendszerek
módosíthatóságát is támogassa.
Ma már elérhetôk ilyen eszközök. Mi a Magic-et használjuk,
amelynek elterjedtsége az országban vetekszik a
Clipperével, s addig amíg a HVG álláshirdetésében három
programozói állásból kettônél Magic-ismereteket
feltételeznek, nem kell félnünk, hogy nem tudunk
Magic-fejlesztôket lehívni a piacról .
@VCHIP:@N Mi lehetne a minden önkormányzatnál egységes
informatikai rendszer igénye és a lehetôségek sokfélesége
közötti ellentmondás feloldása?
@VSzluha:@N Åltalánosan nincs lehetôség -- anyagi okok
miatt --, hogy a szakmailag leginkább megfelelô módon
(átvilágítás, megvalósíthatóság, rendszerterv...)
kerüljenek a problémák megoldásra. Részproblémákra is
választ kell adni ott, ahol csak arra van pénz. Ennek
megfelelôen arra törekszünk, hogy egy olyan -- egyébként
elemenként is bevezethetô -- moduláris alkalmazáshálót
hozzunk létre, melynek moduljai egymással beszélnek, s
adott esetben -- ahol értelme van -- még integráltak is. Ma
már ez a háló 12 elembôl áll, mint például az iktatás,
szociális rendszer, ingatlan kataszter, befektetések
kezelése, pénztár stb. Jelenleg két városban folyik
ezeknek a rendszereknek az üzemi tesztje, s annak a néhány
modulnak az integrációja, amelyek még nem beszélnek össze.
Sokféle korláttal is meg kell küzdeni, ilyen például a
Népességnyilvántartó modul, amelynek értelemszerûen minden
olyan rendszerrel kapcsolatban kellene állnia a törvényadta
lehetôségen belül, amely lakossági funkciókkal foglalkozik
(elég, ha csak a szociális rendszert említem). Tekintettel
azonban arra, hogy a Népességnyilvántartó program mint az
állam által biztosított törzsszoftver az önkormányzat
számára egy ""black box", így ez nem lehetséges. A magunk
részérôl mi is elkészítettünk egy hasonló programot, és
nagyon szeretnénk, ha a BM minôsítené. îgy azt a
Népességnyilvántartó program helyett használhatnánk, s ahol
lehet, immár összekapcsolva más alkalmazásokkal.
@KCHIP@N